A régi Budapest hangulatát idéző hűtőmágnesekkel te magad is visszarepülhetsz a múltba. Ladinek Viktort, a képek előhívóit is a múlt izgalma és a kézzel készült termékek egyedisége motiválja. Sokkal izgalmasabbnak találja a régi képeket, hiszen ezekben van igazi mondanivaló, és valami újat tudnak mutatni a mostani modern világunkban. És hogy miért pont ez? „Csináld, amit szeretsz.” – mondja ő erre.

Ki vagy te, és mi vezetett odáig, hogy végül fotókkal foglalkozz?

 Alkalmazott fotós, és ahogy egyik haverom szokta mondani, apróajándéktárgy-készítő. Középiskolás korom óta fotózok, közel húsz éve laborálok. Aztán úgy tíz éve olcsó régiségekkel kereskedtem, ekkor kezdtem el régi negatívokat újra nagyítani, hagyatékokat feldolgozni.

 

Miért pont régi fotók feldolgozása? Miért vonzódsz a múltbeli fotókhoz? Mi a mondanivalód velük?

Inkább a technikához vonzódom. Régi fotókkal dolgozom azon egyszerű oknál fogva, hogy a mai állapot nehezen eladható, legyen az bármilyen technika. A mai kor fotón ötven év múlva lesz érdekes, pont ezért jelen időben dokumentálok is filmre, azon szempontok alapján, amit a régi fényképektől tanulok. Mondanivaló? Csináld, amit szeretsz, és ezt is csak magamnak mondom, zárójelben. Aki a mágnesem, vagy más kézzel készült termékét megveszi, az pontosan tudja mi az érték Michelangelo széklábában.

Hogy lettek a fotókból hűtőmágnesek?

Eleinte egyszerű fényképeket árultam képeslap méretben, de nem vették. Amikor egy barátom a hűtőmágnest javasolta, sértőnek és nevetségesnek éreztem, hogy az analóg labortechnikát ilyen tömegtermékre „pazaroljam”, de a tervezési és gyártási kihívások átlendítettek az alkotás állapotába, a reakciók pedig pozitívak voltak.

 

A hűtőmágneseknél Budapest a fő témád. Miért ezt a várost választottad?

Nem választás volt, Budapesten vagyok otthon. A téma a piachoz alkalmazkodik és mindenhol a helyi téma érdekes. Van egyébként Balaton sorozat is, megrendelésre készítek egyedi szériákat is, a Szentendrei HÉV sorozat most készül, és évekre elegendő terv van a fejemben.

Ha jól tudom, főként a Fortepan gyűjteményéből dolgozol. Milyen kapcsolatban állsz velük? És milyen képeiket dolgozod fel?

Mondjuk fele-fele a saját és a Fortepan forrás, de nem ez a fontos. Úgy egzakt az arány, hogy Fortepan nélkül nem maradt volna életben a manufaktúrám. A tulajdonjogok vagy a múzeumi hozzáférések korlátoltsága és ára miatt nem tudnék pl. Klösz György (1844-1913) képeivel dolgozni. (Aki a magyarországi városfotózás úttörője és egyik legjelentősebb alakja.) Tisztelem és csodálom Tamási Miklóst (A Fortepan gyűjtemény megalapítója), hogy létrehozta az archívumot, mindenféle puncsolás nélkül. Kapcsolatunk egyszerű, lelkes felhasználójuk vagyok és örülök, ha saját gyűjtésemből gyarapíthatom az ő gyűjteményüket is.

 

Milyen szisztéma alapján választod ki az adott képeket? Van valami koncepciód?

Mivel ezek szuvenírek, megvannak a kötelező témák. Országház, Lánchíd, stb. Ezeken túl mindig kísérletezem egyrészt közkedvelt, másrészt általam szeretett témákkal, de ezek nagyon ritkán élnek meg ötven feletti sorozatszámot. A balatoni sorozat már más, ott a vitorlás és a fürdőzés témája egyetemes tetszésre talált.

Cianotípiát is alkalmazol a fotók előhívásakor. Mi a fotófeldolgozás technikája? Hogyan lesz egy negatívból kész hűtőmágnes?

A cianotípia és a hagyományos labortechnika két eltérő dolog. Előbbi egy nagyon egyszerű és viszonylag olcsó eljárás, míg utóbbi labort és szakértelmet igényel. Csinálok cianotípiát is, de az tényleg szórakozás, bárkinek szívesen ajánlom. Az én technikám a kézi laborálás ezüst-zselatinos fotópapírra, ami régen a hétköznapi technika volt, a fürdőszobák homályától a sajtólaborokig mindenki ezt használta. Piros fény, löttyök és csipeszek. Ha valakit bővebben érdekel, a honlapomon talál róla infót.

 

Célod, hogy megtartsd az akkori kor stílusát és azt ugyanúgy örökítsd át? Vagy inkább a mai kor szemüvegén keresztül akarod bemutatni a régit?

A stílus, ami alatt én egy fotó megjelenését értem, időről-időre változott. Volt hogy kemény kartonra ragasztották őket, volt hogy raszteres felületűek voltak, jellemzően a méretük is változott, csak hogy pár dolgot említsek. Én ugyanúgy jelenítek meg egy százhúsz, és egy ötvenéves képet is. Barnítva, cikk-cakkos széllel. A kor szemüvege leginkább, talán a mágnes funkció, a kézi laborálás pedig a PS és NFT korában romantika. Vagy punk.

 

Vannak kedvenc képeid vagy kedvenc korszakaid, amiket a legjobban szeretsz?

A megrendezett fotókat és a humort szeretem, ez pedig nem korszakfüggő. Vannak önfeledt, vidám jeleneteim a doni pokolból, és mélyen nyomasztók a polgári hétköznapokból. Pillanatokat szeretek, a történelmet már nem.

A hűtőmágnesek a Dohány utcai üzletünkben kaphatók. 1.990 Ft-ért juthattok hozzá ezekhez ez egyedi, kézzel készült képekhez.